Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A világról

 

 

Elmélkedés

 

resize.jpg

 

 

A parkban sétáltam, éppen,

az élet igazságain merengtem, s kétlem

hogy van igazság.

 

Én igyekszem, sőt az Istent is kértem

legyen erős a vértem, 

mert sok a pimaszság.

 

Az a nő, aki lép, de inkább félre....

ő miért olyan jó? Kérdem,

édes a csalfaság?

 

Aki vasárnap a templomban térdel,

máskor meg hazudik, az érdem?

Micsoda aljasság!

 

S ki tegnap ellopta pénzed,

ma dőzsöl, mikozben te étlen,

s szomjan halsz, ez bátorság?

 

Már csak a sorsomat kérem, 

a szívemet ne érje....

Ne érje hazugság!

 


 Keselyűk

 

d90-040-v3.jpg

 

 

Köröznek a keselyűk,

fentről lesik kínod,

amint a morzsákat

szeded, amíg bírod.

De egyszer majd elfogy

mind az összes morzsa,

s te a földet kaparod, 

hátha van még korpa!

 

Köröznek a keselyűk,

lecsapnak testedre,

karmukat, csőrüket

húsodba mélyesztve.

Vergődsz és sikoltasz,

még kutatnál a múltban,

de nem marad utánad

csak vérfolt a porban!

 

 


Eszement eszmefuttatás :-)

 

tnulmany.jpg

 

Zsák a foltját megtalálja,  

De eközben lássuk csak?

Hát az a zsák mégis lyukas, 

A folt? Az meg folt marad.

 

Fél meg fél az egy egész

Az apám így tanulta rég

De a filozofálás mit ér? 

A zsák? Most is lyukas még.

 

Kincsekkel bár teletöltheted, 

Búzával degeszre tömheted, 

Akár majd számon is kérheted,  

Félúton? Hűlt helyét nézheted!

 

Száz a vége egy szónak is, 

Két egész, az kettő mégis, 

Külön-külön értékes mind,  

Együtt meg már duplázódik.

 

A lyukas zsák az kell a molynak, 

A folt meg majd jó lesz holnap

Eszmém fuss az utókornak,  

Hagyj helyet a múzsacsóknak!

 

 


Elég

 

eleg-.jpg

 

 

Miért fáj, ha a szóra nem jön válasz?
Valahová hívnak, és mégsem várnak? 
Miért fáj, ha a sötét megkaphatja a fényt,
S Te csak árnyék maradsz, ameddig csak élsz?
Miért fáj, ha amott mindig a rossz a jó?
S te hiába igyekszel, maradsz az utolsó?   
 

 

Ordítsd, a világba, hogy neked ez nem  elég!

Ordítsad, ha fáj, hogy aki hívott, mást ígért!

Ordítsál hangosan, ahogy a torkodon kifér!

Ordítsad! ......Súgjad! Egyszer majd célba ér.

 


 

 

Álmodozó nőknek

 

tn_fogva-tart...2.jpg

 

A teraszon ülve elmélkedem
Egy kellemes, nyári reggelen. 
Vajon miért történik mindig más? 
Hogyan működik a lét, és a világ?

 

Miként lehetne szebb és jobb?
Ha a bal, vagy jobb oldalon indulok?
Meddig várjam? Várjam a csodát? 
Vagy jön az utolsó vacsorám?

 

Neki miért mindig más a szép?
Mikor érezhetem, hogy én vagyok a fény?  
Mit rejteget az alkonyat?   
És milyen emlékem lesz, ha jön a pirkadat?

 

Mikor hallhatom már, hogy „Szeretlek Kicsim”,
E két szó majd szívemet az egekbe viszi,
S ez az érzés elsodor majd, mint vad ár,
Nem állíthatja meg más, csak a halál?

 

És hány nő teszi fel e sok kérdést?
Miért van az, hogy mástól várják a lépést?
S közben elballag minden mellettük,
Míg a csodát várják, elmúlik életük.
 
Mindenkiben látják, hogyan kéne másképp,
A saját életük meg nem más, csak egy játék,
Ahol a győztes mindig egy kiszínezett álom,
A valóság meg csak indákkal összefont várrom. 
 
Ne várj a férfitől mindig csak annyit, 
Mit magad is szívből oda tudsz adni! 
A szeretet, mosoly, az mindig a tiéd, 
Pénzbe sem kerül, és oly sokra elég. 

 

Míg a miérteket oly bőszen kergeted,
A szemében a féltést észre sem veszed.
S ha mindig csak álmodsz, másra vágysz 
Aki ott van, s szeret, őt megöli a magány.

 

A férfi kimondja, ha szeret, de csak egy szóval,
Az az egy, ha figyelsz, felér minden jóval.  
Fogadd el, hogy vannak, rajtad kívül szépek, 
De a legszebb Te vagy belül a szívében
 

Bízzál! Tiszteld! Hagyd élni és szeresd!Ne akard, hogy más legyen, ezt soha ne feledd!A tűz, mi gyorsan lángol, kialszik oly hamar, A parázs meg izzik, hát tápláld, míg szívből fakad. 

 


Gondolatok

 

mult-vagy-jovo.jpg

 
Mily durva világ ez!
Csontokat összetörni,
Embereket megalázni,
Nőt, s gyermeket meggyalázni.
 
Mily kíméletlen világ ez!
Tűző napon elhamvadni,
Vad viharban bőrig ázni,
Hóban-fagyban csontig fázni.
 
Mily szenvedő világ ez!
Fetrengve szomjan halni,
Sötétségben raboskodni,
Fuldokolva haldokolni.
 
Mily eltipró világ ez!
Mennykővel porrá zúzni,
Árvízzel szertemosni,
Vad széllel elsöpörni.
 
Mily rongy világ ez!
Társadat nem tisztelni,
Párodhoz hűtlen lenni,
A szerelmet kinevetni.
 
De nézd! Megváltó világ ez!
Bocsánatért esedezni,
A bűnöket jóvátenni,
Gonosz vágyon úrrá lenni.
 
És lásd! Odaadó világ ez!
Meleg nappal simogatni,
Lombos fával árnyat adni,
Hűs patakkal szomj-oltani.
 
És figyeld! Kedves világ ez!
A szelet-szelidíteni,
Fát-virágot megőrizni,
A világra mosolyogni.
 
Látod nincs mit tenni!
Az életet okosan élni,
Bajt-bánatot lecserélni,
A holnapot hittel nézni.